Afro Samurai

Huh. Azt hiszem a blog első bejegyzése egy erősen WTF érzést keltő mű lesz, már persze ha lehet annak nevezni, mert inkább a műanyag szó illene rá, na de ne ugorjunk ennyire előre. 

Mielőtt nekiesnék foggal-körömmel, remélem mindenki tudja, hogy miről is van szó. Igen? Nem? Nemigen? Nos, egy amerikaiak álltal finanszírozott, amerikaiak álltal szinkronizált, amerkiai sztorival ellátott, japán rendezésű anime. Leesett? Anime grafika + Hollywoodi szemét, más szóval nagyjából egyenes ágú végtermége annak a felfogásnak amin keresztül az amerikaiak látják kb az egész anime műfajt. Mikor belekezdtem ebbe a blogba eldöntöttem, hogy főként majd olyan animékről lesz szó, amik bizonyos szinten kiverik az embernél a biztosítékot, legyen szó ennek pozitív, vagy negatív jellegéről. Na most, egy biztos, valószínűleg ez a műanyag lesz a negatív kategória egyik heraldja, a szó legszorosabb értlemében, mert ennyi ótvar retardságot még ember nem zsúfolt össze 5x 24 percbe. Na de vágjunk a közepébe…

Van ugye egy alap sztori, ami tulajdonképpen lényegében két headband körül, illetve ezek birtoklása körül forog körbe-körbe, kb szó szerint az idők végezetéig, és az ahogy az az első egy-két percben ki is derül, leendő hősunk apjánál van az egyes számú szalag, mely a legenda szerint isteni hatalommal és halhatatlansággal ruházza fel viselőjét (hurrá…). Persze ez az idilli helyzet nem tart örökké, ugyanis a fatert kb az első rész egy első egy perce után instant ledarálja egy Darth Vader-es halálhörgést megszégyenítő idegbeteg zombi-cowboy (Okay… WTF?? :D ). Sajnos a csodás grafikai részletességből azt már nem tudtam kivenni, hogy tulajdonképpen most csak leprás szegény, vagy tényleg zombi, mert a fél képernyőmet eltakarta az izomerős bloomeffekt és az ulraGAR harcmozgások amikből kb zéró értelmes mozdulatot lehett kivenni a minőségi* (*értsd: szar, hulladék, trágya) koreográfia miatt, de egy biztos, igen csak bátor gyerek, mert két hatlövetűvel indult meg a valószínűleg isteni szinten álló szamuráj ellen, és ennek ellenére nyert…. Nagyjából pont egy fejnyi előnnyel….

Mondjuk azért az érdekelne, hogy ezt hogyan kivitelezte két lőfegyverrel :DDD (mondjuk ez a sorozat végén majd persze kiderül), de hát mindegy, imba szegény, ez van, ne is ragadjunk le itt, mert a történet még csak most kezdődik…

A fater halálával ugyanis kiderül, hogy ácsi, az első szalagot viselő embörke halhatatlansága sem végtelen, kb nagyjából addig terjed, míg szembe nem kerül a másosik szalagot viselő versenyzővel, az ellen ugyanis már nem működik a varázs. Persze késő bánat, mit lehet tenni, színesbőrű haverunk elveszi deathvadercowboy ottfejeltett II. szalagját, és bosszút esküszik. Tetemes időugrás következik, majd egy harcjelenet amit a sorozat egyik későbbi fightja sem tud űberelni, majd ezt után Afro és derék cimborája (akinek nincs neve, és a niggaspeech-ét gyakran még anyanyelvi szintű nyelvtudássaal sem lehet érteni.) elindulnak megbosszulni apucit. Ennyi. Ennyi volt a történet. Már eddig is takonyszintig tocsogott az unalomig nyüstült z-kategóriás klisében, de ez még mind semmi. A végét nem lövöm le, nézze meg mindenki maga, de amúgy teljesen kiszámítható. A sztori az még nem a vég… elvégre a shounenek 90%-a is ugyanilyen… vagy még ennél is rosszabb… az ember ilyenkor ugye úgy van vele, hogy “Egye fene megnézem, ha már ennyire elhanyagolták a sztorit, akkor biztos legalább a harcjelenetek és az ellenségek igényesek lettek, hogy a körítés sztori mellett végiguzgulhassuk az animét a látványosabbnál látványosabb harcokban, eredetibbnél eredetibb elens……………..

(………..)

(…………………….)

(…………………………………..<sounds of brain faliure> )

 

………. aaaaaaaha…. :)

Igen-igen… Ezek az “ellenségek” :) …. És a látvány még csak hagyján… :) Az első képen szereplő Bazooka Samurai még “csak” rakétákat lő (bár sokaknak már ez is epic overload), de a Terminator Samurai... na az már egy külön dimenzió :D … Az azon túl, hogy repül, már nem csak rakétát lő ki… kilő az már mindent mindenhonnan a saját végtagjaitól kezdve a termonukleáris plazmasugárig… Az utolsó képn szereplő Teddy Bear Samurai-t meg… most tényleg.. akarjátok, hogy jellemezzem? :D Ne…könyörgöm… inkább ne… vigyétek innen ezt a szart :D

Kész. Over. Epic Truck of Fail. Nézze meg mindenki. Ez egy életre szóló élmény… :D

Persze van benne pozitívum is, ami a karakterek kidolgozottságát illeti, azok rendesen meg lettek csinálva. Van kb 2 résznyi visszaemlékezés rész is, amik még nekem is tetszettek, szvsz a legjobb részek az egész sorozatból, de még így is…. egyszerűen nem érte el azt a minimum szintet, amit az ember elvárna. Igaz, hogy van rengeteg anime (főleg a GAINAX-osak, amiket majd előszeretettel blogolok), amik kb ugyanezen a szinten vannak, de ennek ellenére azoknak van stílusuk. Ennek nincs. Ha valaki ennek ellenére mégis fel vélt volna fedezni benne valamit, ossza meg… én ehhez már kevés voltam : )

~ Szerző: Kandur on május 26, 2008.